Édeskömény - termesztés, tulajdonságok, felhasználás a konyhában, bevált receptek

Az édeskömény olyan növény, amely éghajlatunkban egyre gyakoribb. Házikertben, sőt cserepekben és erkélydobozokban is termeszthető. Egy kis háztartás igényeihez kevés is elegendő. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy az édeskömény gyökere erős, és a talaj gondozását nagy mélységben igényli.

Ha érdekli a növekvő konyhakertjük hoztunk össze egy sor tippeket és inspirációk az Ön számára itt .

Friss édeskömény gyökérrel

Olasz édeskömény - eredete és jellemzői

Honnan származik az édeskömény (édeskömény), vagyis az üvegház kezdete

Az olasz édeskömény már az ókorban ismert volt, ahol afrodiziákumként fontos szerepet játszott. A görögök és rómaiak nagyra értékelték gyógyító tulajdonságait. Theophrastus, Arisztotelész tanítványa azt írta, hogy az édeskömény hasznos zöldség. Az édesköményt ma Ázsia, Afrika, Észak-Amerika és Európa számos országában termesztik. Európában ennek a növénynek a termesztése különösen népszerű Franciaországban, Oroszországban, Németországban, Romániában, Bulgáriában, Magyarországon és Olaszországban. Vannak olyan főzési receptek a helyi konyhákban, amelyekben az édesköménynek sokféle felhasználása van. Lengyelországban az édesköményt a déli, középső és nyugati régiókban termesztik.

A növény neve a latin foenum- ból származik , ami szó szerint széna. A kifejezés valószínűleg a növény száraz megjelenésére és kissé kumarinszerű szagára utal. Másrészt az olasz édeskömény botanikai eredete a mediterrán régióból származik, ahonnan a középkorban Európa mérsékelt éghajlati övezetében terjedt el.

Pedanios Dioscurides görög orvos és botanikus munkája, amelyet mintegy hatszáz gyógy- és fűszernövénynek szenteltek, beleértve az édesköményt, Kr. U. A szerző leírása szerint, aki elsősorban a mediterrán zóna növényeit tanulmányozta, az édesköménynek állítólag sok gyógyító hatása volt. Viszont a római Apicius Caelius, aki Tiberius császár uralkodása alatt élt, akiről keveset tudunk, az édesköményt az ételek kiváló kiegészítőjeként írta le. Vagy talán a sárgarépa termesztése is érdekli majd a kertben ?

Hogyan néz ki az édeskömény vagy az édeskömény?

Az édeskömény természetes előfordulásának régióiban évelő, míg Közép-Európa viszonyai között egyéves vagy kétéves növény. Termesztése elterjedt a meleg éghajlatú országokban, ahol a nyár hosszú, száraz és meleg. Nagyon fényszerető évelő.

Az édeskömény az ernyőscsaládba tartozik, és nagyon hasonlít a jól ismert kerti édesköményhez. Föld feletti része erősen elágazó. Az édeskömény szára egyenes, finoman bordázott, kékes virágzás borítja. Ez a gyógynövény egy-két méter magasra nő. A növény levelei háromszor csúcsosak.

Az édeskömény júliustól októberig virágzik. A számos hajtogatott, nyolc-húsz centiméter átmérőjű ernyőben összegyűlt virágok sárgák. Több mint húsz napig maradnak a növényen, és gazdag nektárban. Ezért az édesköményt a méhek egyik fontos előnye közé sorolják. A virágok koronája öt sziromból áll, amelyek átmérője körülbelül három milliméter.

Az édeskömény gyümölcsei zöldessárgák, szürkészöldek vagy barnák, bordázottak, hengeresek, hosszanti hasadásúak, két achénára törnek. Köznyelven nevezik magoknak. Jellegzetes ánizsszerű illatuk és enyhén égő, édes íze van. Az édeskömény gyökér viszont sárgás, erős, orsó alakú és húsos. Ha a zeller termesztése is érdekel, nézze meg ezt a cikket tanácsért .

A veteményeskertbe ajánlott - műtrágyák és kiegészítők

Olasz édeskömény a főzésben és az orvostudományban

Olasz édeskömény egy tányérra

Az olasz édeskömény, amint a neve is mutatja, népszerű az olasz konyhában, amelynek eredete az ókori római főzésből származik. Az olaszok sok fűszert használnak , és az ott található alapzsír olaj, amely az ételeknek különleges ízt és illatot kölcsönöz. Az édeskömény nagyon fontos helyet foglal el ebben a konyhában. Egyes fajták nyers csemege. Különösen népszerű a növény fiatal leveleiből készült zöldségsaláta. Édeskömény is gyakori vendég a magyarok és az angolok asztalainál. Dél-Európában ugyanolyan népszerű, mint a kerti édeskömény. Kombinálja még az édesköményt a kerti édesköményrel, valamint a fokhagymát, a hagymát és más gyógynövényeket. A déli főzési receptek számos felhasználási lehetőséget találtak ennek a növénynek.

A dél-európai konyhában az édesköményt zöldség- és halételek, valamint hús és sajt ízesítésére használják. Ennek a zöldségnek a hozzáadásával a mártás, a saláta, a saláta, a pác és a likőr íze finom. Az egész vagy tört gyümölcsöt süteményekben, kekszekben és kenyérben ízesítik. A friss levelekkel vagy szárakkal ellátott saláta, valamint a gyógynövényes vaj nagyon népszerű. Az édeskömény levelek fűszeres ízt adnak a kabátos burgonyának. Édesköményt is adnak a fehér túróhoz.

Édeskömény - termesztés, tulajdonságok, használat a konyhában, bevált receptek 2

A fűszer elsősorban édesköménygyümölcs, és néha fiatal levelek, valamint az édes fajta finom és vastag szárai, különösen Olaszországban és Franciaországban népszerűek. Ez egy nagyon lédús és édes típus, amelyet sok országban termesztenek zöldségként. A levélnyélek húsos alapjából ezek a formák úgynevezett hagymát képeznek, amelynek jellegzetes íze és illata van, nyersen is fogyasztva.

Olasz édeskömény kezelésben

Az édeskömény illékony olajokat, flavonoidokat, kumarinokat és fehérjét tartalmaz. Szénhidrátokban is gazdag. Éppen ezért ismertek gyógyító tulajdonságai. Az édeskömény levelek nagy mennyiségben tartalmaznak aszkorbinsavat (C-vitamint) és karotint. A szárakkal együtt kiváló egészséges fűszer. Szárítás után is megőrzik jellegzetes aromájukat.

Az illóolajok 3-6 százalékát tartalmazó édesköménygyümölcsök fokozzák az étvágyat, serkentik az emésztést, és megakadályozzák a gázokat és görcsöket. Vízhajtóként is működnek, ezért epekövek és urolithiasis kezelésében alkalmazzák őket. Köptető tulajdonságokkal is rendelkeznek. Többek között csecsemőknek szánt teák kiegészítéseként ajánlják őket, mint egy kárpitozót. A Pini compositum szirup alkotóelemei is. A gyümölcsöket általában a viaszérettségi időszakban szüretelik, mert akkor a legtöbb olaj.

Az édeskömény gyökerét a népi kezelésben is használják. Az édeskömény gyökerét infúzió formájában lazítóként és vízhajtóként használják. A lágyfőzött népi gyógyászat azt tanácsolja, hogy duzzadt és gyulladt állapotban alkalmazzák a mellet.

Édesköménymag és édeskömény termesztés

Az édeskömény magjai lassan csíráznak, a palánták pedig lassan növekednek. Csak akkor fejlődnek gyorsabban, ha a levelek teljesen kifejlődtek, és a virágképződés kezdetén. A magokat általában áprilisban vagy májusban vetik közvetlenül a földbe, egymástól negyven centiméteres sorokban. Viszonylag magas hőmérsékletet igényelnek a csírázáshoz. Az édesköménymagot júniusban vagy júliusban is elvetheti. Az első évben a növény levél rozettát és tartalék gyökeret termel. Télen a talajban kell hagyni, vagy ki kell ásni és halomban kell tárolni, fagytól és kártevőktől védve. Kora tavasszal az édesköményt visszaültetik a földbe.

Az édeskömény egyenetlenül érik. Az első növények kedvező körülmények között a termesztés első évében, szeptember-októberben, vagy csak a második évben jelennek meg. Nagyobb területeken a betakarítást kaszával vagy kombájnnal végzik. A kivágott növényeket ezután kötegekbe kötik és szárítják. Az édesköménymagokat a szennyeződések kiszűrése után, szellőztetett és napos helyen szárítják. Egyes ültetvényekben a gyógynövényt olaj nélkül frissen desztillálják szárítás nélkül. Az édesköményből származó illékony olajat a parfüm- és gyógyszeriparban használják.

Az édeskömény régóta gyógy- és fűszernövényként ismert. Ez egy igényes növényi , hogy csak jól érzi magát a meleg éghajlaton. A vegetációs időszak hosszú az édesköményben, és csak kedvező éghajlati viszonyok között a növény az első évben terem. Az édesköményt leginkább meszes, humuszban gazdag talajban lehet termeszteni, amely kellően nedves és semleges. A növény tápanyagigénye szintén meglehetősen magas.

Irodalom:

  1. Bonenberg, K., Az ember számára hasznos növények. Varsó 1988.
  2. Hlava B., Lánská D., Fűszernövények. Varsó 1983.
  3. Romváry V., Fűszernövények és fűszerek a magyar konyhában. Varsó 1987.
  4. Rumińska A., Gyógynövények. A biológia és az agrotechnika alapjai. Varsó 1981.